A kökény technológiája

A kökény ma vad cserjeként elterjedt gyümölcs, gyűjtés útján termelik. Európában, döntően Németországban kezdődtek el a kísérleti kutatások a kökény köztermesztésbe vonására. Magyarországon is az Újfehértói Gyümölcskutató Állomáson (jelenleg a Szent István Egyetemhez tartozik) végeztek kutatásokat a vadklónok szilva alanyokra való oltásával. A kísérlet keretében a Kárpát – medencében összegyűjtött kiemelkedő teljesítményű klónokat vizsgálták. A szelekciós kutatásokat   magánkutatóként, Szőke Ferenc végezte, amely eredményeként új kökényfajta (Zempléni K1, K2, K3, K4, K5) került elismerésre, amelynek forgalmazása 2016-ban kezdődött meg. Jelenleg Lövőpetriben van egy kísérleti ültetvény a gazdaságos üzemi termesztés kialakítása céljából.

Telepítés

A szelekciós nemesítés fő célja a hozam növelése mellett a korai termőre fordulás (nem kell fagyhatás), a hidegtűrés fokozása, a betegségekkel és kártevőkkel szembeni ellenálló képesség. Az egyes új kökényfajok, illetve klónok nem önmeddőek, így porzó fajta alkalmazása nem szükséges. A kökényfajtákat miroblan, illetve St. Julien alanyra oltják. A kökény fája közeperős növekedésű, fő előnye, hogy hajtásrendszere nem tövises, gondozása és a gyümölcs szedése kényelmesebb.

 A kökény oltványok telepítése során alkalmazott térállás 5×2-3 méter, amely a betakarítási technológia függvénye. Kézi betakarítás esetén a sortáv 3 méterre csökkenthető. A kökénytermesztés technológiája nagy hasonlóságot mutat a szilváéval. A telepítés során a sorköz művelés elhagyása érdekében a füvesítés ajánlott. A tápanyagutánpótlás alapvető jelentőségű, ősszel K-P vegyes, tavasszal N-K-P komplex műtrágya használata ajánlott, amelyet a fa körül képzett tányérba szórunk ki. A tápanyag ellátás során különös figyelmet kell fordítani a mikroelem ellátás biztosítására, mikroelem műtrágyázás, illetve levélpermetezés ajánlott.

Termesztéstechnológia

A talajművelés, a gyommentesség mechanikai műveletekkel biztosítható kaszálással, illetve a tányérok kapálásával. Az alanyok sarjait tavasszal célszerű eltávolítani. A betegségei közül, szilvához hasonlóan a monília és a szilvahimlő a legveszélyesebb, amelyek ellen réz és kéntartalmú szerekkel védekezhetünk. A kökény rovarkártevők, hasonlóak a szilvához: a poloskaszagú szilvadarázs, az atkafajok, a levéltetű fajok, a pajzstetű fajok, illetve szilvamoly.  Ezért fontos a télvégi olajos lemosó, illetve a vegetációban alkalmazott nyári hígítású olajos készítmények és kéntartalmú szerek alkalmazása. A rovarkártevők számát, illetve a növényvédelem pontosságát feromoncsapdák kihelyezésével szabályozni lehet.

 A kökény szedése jelenleg kézzel történik vagy rázás útján. Az általam használt fajtaváltozatok érési ideje elhúzódik, a hulló gyümölcs higiénikus összegyűjtése érdekében a sorok mentén, két oldalon hálót célszerű a földre rögzíteni, amelyről a termés összegyűjthető. A nemesített kökény nem igényel fagy/dérhatást, bár az növeli a pektin és cukortartalmat, viszont csökkenti a tannin (fanyar ízért felelős) tartalmat, így egyes fajtaváltozatok hideghatás nélkül is feldolgozhatóak. A hideghatás biztosítható mélyhűtőben való fagyasztással. Az érés és betakarítás ideje augusztus közepétől október végéi tart fajtától függően. A kökény gyümölcse 22-23 mm átmérőjű, és 7,2 gramm/darab tömegű, hektáronkénti átlagtermés 7-10 tonna, átlagos időjárású évben.

A kökényültetvények nyári száraz periódusok során kiegészítő öntözést igényelnek, hosszabb száraz periódusokat követően az ágvégeken lévő gyümölcsök megfonnyadnak és lehullanak, illetve a bogyók elaprózódnak.